1-ALAPFOGALMAK

Digestion is the process by which complex organic substances are broken down into small molecules that can be absorbed by the body. It can occur through physical, chemical, or microbiological means. Animals have different digestive systems depending on their diet. Carnivores have simple digestive systems and consume high-energy food infrequently. Herbivores need to consume larger quantities of food because plant-based foods have less energy. The digestion of plant material is aided by microorganisms in the digestive tract. Omnivores, like humans, have a versatile digestive system that can handle both plant and animal foods. Their digestion is similar to herbivores due to the consumption of mostly plant-based foods. Az emésztés Alapfogalmak Az állatok heterotróf szervezetek, vagyis energiaforrásként a saját testük felépítéséhez szerves anyagokra van szükségük. Elsőrendű táplálóanyagaik a szénhidrátok, a zsírok és a fehérjék, de szükségük van egyéb anyagokra például vitaminok, ásványi anyagok és víz. Ez utóbbiak a sejtek felépítéséhez, működéséhez életfontosságúak, nem energiaforrások. Ezeket a szerves és szervetlen anyagokat takarmány formájában veszik fel. A takarmányban lévő táplálóanyagok többsége olyan nagy molekulájú vegyület, amelyeket a szervezet közvetlenül nem képes hasznosítani. Az emésztés az a folyamat, melynek során a bonyolult felépítésű, szerves anyagok kismolekulájú anyagokká alakulnak át, ami lehetővé teszi a felszívódásukat. Mindez az emésztőcsőben zajlik. Az emésztés fizikai, kémiai vagy mikrobiológiai úton történhet. A fizikai emésztés lényege a takarmány durvább részeinek felaprítása és az egyes táplálóanyagok oldása. Ezt a célt szolgálja a rágás, a kérődzés, a gyomor és bélmozgások általi keverés, dörzsölés. A táplálóanyagok kémiai emésztése az emésztőcsőhöz tartozó járulékos mirigyek által termelt emésztőnedvek és a bélnyáka hártya sejtek enzimjeinek segítségével történik. A házi emlős állataink a táplálkozási viszonyaik alapján osztályozhatók. Ez szerint húsevőkre, növényevőkre, illetve mindenevőkre oszthatók. A húsevők naponta egyszer-kétszer, általában nagy energiatartalmú táplálékot fogyasztanak, a táplálék felvételek között hosszabb időszakok is eltelnek. Emésztőkészülékük egyszerű, gyomruk együregű, egyszerű, a belük viszonylag rövid. Táplálékuk megemésztésében elsősorban emésztőenzimet vesznek részt. A vastagbélnek a táplálékok lebontásában és felszívódásában nincs jelentős szerepe. A növényevő állatoknak nagyobb mennyiségű takarmányt kell felvenni, mint a húsevőknek, mivel a növényi takarmányokban kevesebb az energia. A növényi eredetű takarmányok energiatartalmának jelentős részét a nyersost adja, amelynek bontására az állati szervezet enzimrendszere nem képés. Az emlősök emésztő csövében élő mikroorganizmusok rendelkeznek ezekkel az enzimekkel, így a növényi rostok az előgyomrokban, valamint a vastagbélben a mikrobák segítségével bomlanak fel. A mikrobás bontás azonban hosszabb időt igényél, ezért a növényevő állatok emésztőkészülékében tágas szakaszok találhatók, ahol az elfogyasztott takarmányból álló tartalom hosszabb időt tölthet. Kérődzőkön ez a szakasz az előgyomrokra, valamint a vastagbélre korlátozódik. Ez az oka annak, hogy a kérődzők hatalmas előgyomrokkal rendelkeznek. Lóban és nyúlban viszont a vakbél és a remese befogadó képessége jelentős. Kérődzőkön a mikrobiológiai emésztés megelőzi az oltógyomor és bélcsatorna enzimeivel történő kémiai emésztést. Az együregű gyomró növényevőkön a biológiai emésztés a gyomor és bélcsatorna enzimes emésztését követi. Mivel a biológiai emésztés nagy űrötartalmus szinteret igényel, a leghosszabb és legnagyobb térfogatú emésztőcsövel a növényevők rendelkeznek. A mindenevő házisert és a növényevők és a húsevők között helyezkedik el. Jól alkalmazkodik akár a növényi, akár az állati eredetű takarmányok emésztéséhez. Emésztése az együregű gyomorral rendelkező növényevőkre hasonlít leginkább a túlnyomó részt növényi eredetű takarmányozás miatt.